Nyírgyulaj

Tájékoztató onkológiai betegeknek a COVID-19 elleni védőoltásról!

AZ OLTÁS NEM JELENT KOCKÁZATOT DAGANATOS BETEGEKNÉL SEM, AZONBAN ELMARADÁSA ÉS A COVID-19 FERTŐZÉS, ILLETVE SZÖVŐDMÉNYEI JÓVAL NAGYOBB VESZÉLYT JELENTENEK AZ ÖN SZÁMÁRA!

A fertőzéseket kiváltó kórokozók, köztük a vírusok okozta megbetegedések ellen védőoltásokkal lehet a leghatékonyabban védekezni. Ez igaz az új koronavírus (SARS-CoV-2/COVID-19/) okozta fertőzésekre is. Ismeretes, hogy a vírus súlyos akut légzési tüneteket okozhat, ami miatt akár gépi lélegeztetésre is szükség lehet. Annak érdekében, hogy ezt a legsúlyosabb szövődményt elkerüljük, megfelelő védettség szükséges, ami a védőoltással biztosítható. Jelenleg Magyarországon már többféle COVID-19 elleni vakcina áll rendelkezésre, amelyekkel megkezdődött az oltási program.

Ezeket az oltóanyagokat (vakcinákat) szeretnénk bemutatni Önöknek:

Az oltást a beteg a felkar, vagy a comb izomzatába kapja két alkalommal, a kettő között meghatározott időkülönbséggel.

A Comirnaty (Pfizer/BioNTech – 2 cég közös terméke, USA/Németország) vakcina egy lipid nanorészecskébe csomagolt messenger (hírvívő) ribonukleinsav (mRNS) szálat tartalmaz, amely a sejtbe bejutva, annak segítségével egy, a vírusra jellemző fehérje (tüskefehérje) termelődését váltja ki, amely ellen a szervezet immunrendszere működésbe lép és ellenanyagot (antitestet) és vírus ellen ható vérsejteket termel. Az mRNS nem épül be a szervezet sejtjeinek örökítőanyagába, a DNS-be, így maradandó, kóros elváltozást nem okozhat.

A két oltás között 21 napnak kell eltelnie. Az oltottak védelme a második oltást követő 7 napon belül alakul ki.

Moderna vakcina (Moderna cég - USA): a Pfizer/BioNTech vakcinához hasonlóan mRNS-alapú. Hatására a szervezetben vírusfehérjék képzése indul meg, amely beindítja az immunrendszer B- és T-sejtjeit, immunválaszt kiváltva.

Két oltás szükséges, közöttük 28 napnak kell eltelnie. Az oltottak védelme a második oltást követő 7 napon belül alakul ki.

AZD1222 vakcina (AstraZeneca cég - Nagy-Britannia): az AstraZeneca cég fejlesztése, amely gyengített, sokszorozódásra képtelen csimpánz adenovírust tartalmaz, amelybe a SARS-COV-2 tüskefehérjéjének genetikai információját ültették, amely fehérje az immunválaszt fogja kiváltani.

Két oltás szükséges, közöttük 28 napnak kell eltelnie. A védettség a a második oltást követő 14 napon belül alakul ki.

Szputnyik V vakcina (Gamaleya Intézet - Oroszország): két különböző, gyengített, sokszorozódásra képtelen (Ad5 és Ad26) adenovírus-alapú vakcina, amely a COVID tüskefehérje genetikai információját tartalmazza. Hatásmechanizmusa megeygezik az AstraZeneca vakcinával.

Két alkalommal, 21 nap különbséggel kerül beadásra. A védettség a második oltás után 14 napon belül alakul ki.

Sinopharm (Sinopharm - Kína) vakcina egy inaktivált, elölt SARS-CoV-2 vírust tartalmazó vakcina. Az elölt vakcina betegséget nem okoz, de immunválaszt vált ki.

Szintén két oltás szükséges, 21 nap különbséggel kell beadni. A védettség a második oltás után 14 napon belül alakul ki.

Milyen mellékhatásai lehetnek az oltásnak?

Természetesen bármelyik védőoltás után jelentkezhet oltási reakció. A lehetséges oltási reakciókra az oltóorvos is föl fogja hívni a figyelmét.

A vakcinák korai fázisú vizsgálatai azt mutatják, hogy minden Magyarországon engedélyezett oltóanyag biztonságos. Oltási reakció lehet a fájdalom és a duzzanat a beadás helyén, fáradtságérzés, fejfájás, émelygés, izomfájdalom, ízületi fájdalom, hidegrázás, láz, esetleg bőrpirosodás az injekció beadásának helyén. A felsorolt reakciók enyhítésére fájdalomcsillapító és/vagy lázcsillapító gyógyszerekkel (pl. paracetamolt tartalmazó termékekkel) tüneti kezelés alkalmazható. Ezek azonban átmeneti reakciók, melyek szövődmények nélkül, általában egy napon belül megszűnnek. Nagyon ritkán előfordulhatnak megnagyobbodott nyirokcsomók, rossz közérzet, végtagfájdalom, álmatlanság, esetleg viszketés az injekció beadási helyén.

A második oltást követően tapasztalatok alapján erőteljesebb mellékhatások jelentkezhetnek (láz, levertség, fejfájás), jelezve az immunrendszer fokozottabb működését, de ezek általában 24 órán belül megszűnnek.

Miért van szüksége Önnek védőoltásra?

Megfigyelések alapján a rosszindulatú daganatos betegeknél nagyobb a kockázata a súlyos COVID-19 okozta megbetegedésnek, különösen a vérképzőszervek és a tüdő rosszindulatú daganatainál, illetve az áttétes betegségeknél. Az idősebb, egyéb társbetegségekkel (magas vérnyomás, cukorbetegség, stb.) rendelkező daganatos betegeknél fokozottabb az esély a vírus okozta súlyos szövődmények kialakulására.

Mikor javasolt a daganatos betegeknek a COVID-19 elleni védőoltás beadása?

A védőoltás időzítése az egyéni terápiás tervtől függ és ideális esetben a daganatellenes kezelés megkezdése előtt történik. Ez érvényes a sugár-, a kemo- és az immunterápiára is. Ha azonban a beteg kezelése már elkezdődött, akkor indokolt lehet a terápia alatt is oltani.

A sugár-, kemo-, és immunterápia befejezését követően rendezett fehérvérsejtszám mellett az oltás bármikor elvégezhető. Olyan kezeléseknél, melyek a vér - az immunválasz kialakulásában rendkívül fontos szerepet játszó - B-sejtjeinek mennyiségét csökkentik, illetve az allogén (nem saját) őssejtátültetés esetében, 6 hónappal később javasolt a védőoltás beadása.

Hormonterápia mellett bármikor lehet oltani.

Célzott (biológiai) terápia mellett is, rendezett fehérvérsejtszám mellett, bármikor lehet oltani.

Műtét esetén az oltásnak - az esetleges mellékhatások megszűnése miatt - legalább 1 héttel a sebészeti beavatkozást megelőzően kell megtörténni. Műtét után az oltás - normál fehérvérsejtszám mellett - bármikor elvégezhető.

A jelenleg rendelkezésre álló információk alapján az oltás várandós vagy szoptató nőknek, illetve gyermekeknek (Pfizer:16 év alattiak; a többinél: 18 év alattiak), valamint az AZD1222 vakcina 60 évnél idősebb embereknek nem javasolt. A fogamzásképes nők a második oltás után legalább 2 hónapig kerüljék a terhességet.

Mindegyik oltásnál kiemelendő, hogy alkalmazásával vagy teljesen elkerülhető a betegség, vagy annak csak enyhébb formája alakul ki, így a súlyos megbetegedéstől a klinikai vizsgálatok adatai alapján teljes egészében védetté teszi a beoltott személyeket.

Amennyiben az Ön kórtörténetében bármely oltóanyaggal vagy gyógyszerrel kapcsolatos azonnali túlérzékenységi, allergiás reakció szerepel, nem kaphatja meg a védőoltást. A vakcina második adagját pedig nem szabad beadni azoknak, akik allergiás reakciót mutattak az első oltás alkalmazása során.

Természetesen lázas állapotban oltás nem végezhető!

Az oltás optimális idejével kapcsolatban mindenképpen konzultáljon kezelőorvosával!

Milyen vakcinával olthatók daganatos betegek, illetve daganatból már gyógyult személyek?

5 éven belül gyógyult, illetve jelenleg kezelés alatt álló daganatos betegek a rendelkezésre álló vakcinák közül a Szputnyik V oltóanyagon kívül bármelyiket megkaphatják, az előzőekben leírt oltási szabályok figyelembevételével.

A Szputnyik V vakcina - a tapasztalatok hiánya miatt - olyan személyeknek adható, akik a daganat eltávolítását vagy gyógyulását követően 5 éve daganatmentesek, kivéve a megfelelően kezelt bazálsejtes bőr rákot (bazalióma), illetve az emlő és a méhnyak nulladik stádiumú, in situ daganatát. Ezen esetekben nem kell, hogy 5 év elteljen, az oltás a kezelés befejezését követően megtörténhet.

Legalább 5 éve gyógyult, daganatmentes személyek minden korlátozás nélkül megkaphatják bármelyik Magyarországon engedélyezett vakcinát - így a Szputnyik V vakcinát is.

Van-e mellékhatása vagy szövődménye az oltásnak a daganatos betegeknél?

A daganatellenes kezelések alatt (kemoterápia, sugárkezelés, immunterápia) végzett vakcináció az oltási mellékhatások előfordulásának rizikóját nem növeli, azonban előfordulhat, hogy esetlegesen nem megfelelő immunválaszt, és így a védettség kialakulásának elmaradását eredményezheti. Különösen igaz ez a vérképző szervi daganatos megbetegedések (leukémiák, limfómák) miatt kezelt, illetve az immunszupressziós (az immunrendszer működését csökkentő) terápia alatt levő betegek esetében. A kemoterápiában részesülő betegeknél a keletkező antitestek aránya esetleg alacsonyabb lehet, mint az átlag populációban, kivételt képeznek azok a betegek, akik PD-1/PD-L1 immunterápiát kapnak, itt erőteljesebb immunválasz várható.

2021. március 29-én kaptunk hivatalos szakmai állásfoglalást a várandósok, szoptató kismamák COVID-19 elleni védőoltására vonatkozóan, ami kifejezett egyéni mérlegelést és kiterjesztett beleegyező nyilatkozat aláírását javasolja.

A beleegyező nyilatkozatot a >> Letölthető dokumentumok alatt találják.

A beutalás rendjéről egyelőre nem kaptunk tájékoztatást! Mihelyst erre vonatkozó szabályozás is életbe lép, felvesszük a várandósokkal a kapcsolatot és megszervezzük az oltást. Kérem, legyenek türelemmel. A hétvégi oltási akció külön szervezése volt a budapesti egyetemnek, nem az országos oltási rend része. 

Nagyon fontos, hogy az oltásra csak regisztrációt követően kerülhet sor. Regisztrációra a https://vakcinainfo.gov.hu/ oldalon van lehetőség.

Néhány további hasznos információ várandósoknak és kismamáknak

A Moderna és a Pfizer-BioNTech vakcinák olyan mRNS vakcinák, amelyek nem tartalmazzák az élő vírust, ezért nincs kockázata a COVID-19 fertőzés kialakulásának. Ezenkívül az mRNS-vakcinák nem lépnek kölcsönhatásba az ember DNS-ével, és nem okoznak genetikai változásokat, mert az mRNS nem jut be a sejt magjába. Várandósok és szoptatós kismamák oltására jelenleg ez a két vakcina alkalmazható Magyarországon.

Ha egy várandós nő a klinikailag rendkívül veszélyeztetett kategóriába tartozik, akkor egyeztessen szülész-nőgyógyászával és/vagy kezelőorvosával a Covid-19 védőoltás lehetőségeiről. A várandós nők legnagyobb valószínűséggel érintett rizikócsoportjai a következők:
•  szervátültetésen átesett páciensek,
•  azok, akik súlyos légzőszervi megbetegedésben szenvednek, ideértve a cisztás fibrózist, a súlyos asztmát,
•  azok, akik homozigóta sarlósejtes betegségben szenvednek,
•  azok, akik olyan mértékű immunszuppresszív kezelésben részesülnek, ami szignifikánsan növeli a fertőzés rizikóját,
•  azok, akik dialízisben részesülnek, vagy akik krónikus vesebetegségben szenvednek (5. stádium)
•  azok, akik szignifikáns mértékű veleszületett, vagy szerzett szívbetegségben szenvednek.

A jelenleg engedélyezett COVID-19 vakcinák nem replikálódó vakcinák, vagyis képesek immunválaszt létrehozni, de nem szaporodnak a gazdasejtekben. Mivel a nem szaporodó vakcinák nem jelentenek kockázatot a szoptató nők vagy csecsemőik számára, úgy gondolják, hogy a COVID-19 vakcinák sem jelentenek kockázatot a szoptató kismama számára, ezért ők is kérhetik az oltást.

Mellékhatások jelentkezhetnek a rendelkezésre álló COVID-19 vakcinák bármelyikének beadása után, különösen a második adagot követően. Terhes nők nem számoltak be más mellékhatásokról, mint a nem terhesek mRNS vakcinákkal (Moderna és Pfizer-BioNTech oltások) történő oltás után. Ha az oltást követően láz lép fel, lázcsillapítás szükséges. Néhányan allergiás reakciókat tapasztaltak a COVID-19 oltás után.

Az mRNS oltás beadása javasolható úgy, hogy a 12. terhességi hét után kerüljön sor az 1. oltásra, a 2. oltást pedig a szülés után javasolt adni.